|
Home
» Oktatás
» Biokémia – állatorvos
Állatorvosi Biokémia állatorvostan-hallgatóknak
Az Állatorvosi biokémia c. tantárgyat két féléven keresztül oktatjuk az alábbi elméleti, ill. gyakorlati órakeretben:
1. félév: Állatorvosi biokémia 1.: 30 óra előadás (hetente 1×2 óra) + 18 óra gyakorlat (6×3 óra) + 5 óra plenáris gyakorlat
2. félév: Állatorvosi biokémia 2.: 60 óra előadás (hetente 2×2 óra) + 15 óra gyakorlat (5×3 óra) + 15 óra plenáris gyakorlat
Az előadásokkal kapcsolatos általános tudnivalók:
Az előadások látogatása a KTVSz értelmében kötelező. A hallgatók jelenlétét mindkét félév során néhány alkalommal szúrópróbaszerűen tartott katalógussal ellenőrizzük, félévenként max. 3 igazolatlan hiányzás megengedett. Az előadáslátogatás orvosilag igazoltan egészségügyi ok vagy tudományos diákköri munka miatti mulasztása esetén az erről szóló igazolást legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig kérjük eljuttatni a Biokémiai Osztály titkárságára.
Az Állatorvosi Biokémia teljes követelményrendszere a tanszéki honlapról letölthető ( http://www.vetphysiol.hu/eloletoltb).
Konzultációs lehetőség előzetes bejelentkezés alapján: Dr. Mátis Gábor, hétfő, 16-18 óra (E-mail: Matis.Gabor@univet.hu)
Az előadások témái:
Állatorvosi biokémia 1.:
Hét
|
Téma
|
1. hét
|
Bevezetés. A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izotónia, izoionia.
|
2. hét
|
Izohidria. Pufferrendszerek. A biológiai membrán szerkezete.
|
3. hét
|
A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok. A fehérjék fogalma és általános jellemzése.
|
4. hét
|
A proteinogén aminosavak csoportosítása, szerkezete. A peptidkötés. A fehérjék szerkezete. A fehérjék denaturációja és renaturációja.
|
5. hét
|
A fehérjék felosztása. Kollagén, elasztin, keratin. Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók megfordíthatósága
|
6. hét
|
Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Zimogének, Izoenzimek.
|
7. hét
|
Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja. A molekuláris biológia fogalma. A nukleotidok szerkezete.
|
8. hét
|
A purinnukleotidok de novo szintézise és lebontása. A pirimidinnukleotidok de novo szintézise.
|
9. hét
|
A pirimidinnukleotidok lebontása. Nukleotidok szintézise a megmentési úton. Dezoxiribonukleotidok szintézise és bontása.
|
10. hét
|
A DNS szerkezete és funkciója. A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban.
|
11. hét
|
Hibák a DNS-replikációban és azok javítása. A transzkripció és szabályozása prokariótákban.
|
12. hét
|
A transzkripció és szabályozása eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok.
|
13. hét
|
A transzláció fogalma. A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja.
|
14. hét
|
A transzláció elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása. A fehérjék sejten belüli transzportja.
|
15. hét
|
A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai
|
Állatorvosi biokémia 2.:
Hét
|
Téma
|
1. hét
|
Az intermedier anyagcsere általában. Anabolizmus, katabolizmus. A biológiai oxidáció fogalma. Energiatárolás a sejtekben: nagy energiájú foszfátvegyületek. A kreatin anyagcseréje.
|
2. hét
|
A szénhidrátok kémiája: mono- és oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok. A glikogén anyagcseréje: Cori-kör, glikogenolízis és szabályozása a foszforilációs kaszkád segítségével, glikogenezis.
|
3. hét
|
Glükolízis és glükoneogenezis. Pasteur-effektus. A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá. A citrátkör.
|
4. hét
|
Légzési lánc, oxidatív foszforiláció. Pentózfoszfát-ciklus. A vércukorszint és szabályozása. Egyéb monoszacharidok (fruktóz, galaktóz) anyagcseréje.
|
5. hét
|
Az aminosavak anyagcseréje: transzaminálás, oxidatív dezaminálás. Glükogenetikus és ketogenetikus, esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Az ammónia méregtelenítése: ornitin-ciklus, alternatív méregtelenítési utak. Az aminosavak dekarboxilezése. A legfontosabb peptidek.
|
6. hét
|
A hem szerkezete. Porfirin-anyagcsere: szintézis és bontás. Hemoglobin, mioglobin, kataláz, peroxidáz, citokrómok. Vas-anyagcsere. A lipidek szerkezete és funkciója. A lipidek felszívódása és forgalma.
|
7. hét
|
Lipolízis, a zsírsavak β-oxidációja (páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak). A glicerin lebontása, az oxálacetát bioszintézise. Ketogenezis, ketolízis.
|
8. hét
|
A zsírsavak szintézise (páros és páratlan szénatomszámú, valamint telítetlen zsírsavak). A glicerin szintézise. Zsírszintézis (lipogenezis). Lipoidok: glicerin-foszfatidok, szfingolipidek, szteroidok (koleszterin, epesavak), karotinoidok.
|
9. hét
|
A máj biokémiája: intermedier anyagcsere, szekréciós tevékenység, méregtelenítő folyamatok (szintézis, oxidáció, redukció, hidrolízis, konjugáció). Az izomszövet biokémiája (harántcsíkos-, sima- és szívizom). Az izomkontrakció mechanizmusa. Az agy és a zsírszövet biokémiája.
|
10. hét
|
A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének specialitásai: az illó zsírsavak képződése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben. A nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjének sajátosságai kérődzőkben. A kérődzők lipid-anyagcseréje. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai. A tejtermelés biokémiája.
|
11. hét
|
A vitaminok általános jellemzése. Az A- és D-vitamin biokémiája.
|
12. hét
|
Az E-, K-vitamin, az esszenciális zsírsavak és a tiamin biokémiája.
|
13. hét
|
A riboflavin, a nikotinsav, a pantoténsav és a piridoxin biokémiája.
|
14. hét
|
A biotin, a folsav és a kobalamin biokémiája.
|
15. hét
|
Az aszkorbinsav és a lipotrop faktorok (kolin, inozit) biokémiája.
|
|